Mit tegyünk, ha egy ügyben nem tudunk személyesen eljárni?

A meghatalmazás és képviselet szabályai

Mindenkivel előfordult már, hogy hivatalos ügyet kellett volna intéznie, de nem tudott személyesen megjelenni. Ilyen esetekben egy minket képviselő személy útján is tehetünk jognyilatkozatot.

Ezt akkor tehetjük meg, ha jogszabály külön nem írja elő a személyes eljárást. Például a végrendeletünkről vagy a házasságkötési szándékunkról – talán nem meglepő módon- csak személyesen nyilatkozhatunk.

Egyéb esetekben, ha helyettünk egy képviseleti joggal eljáró személy nyilatkozik vagy ír alá, az olyan mintha mi magunk tettük volna, mivel a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

Ki képviselhet minket?

A képviseleti jog lehet törvényes képviselet (azaz jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló) vagy ügyleti, azaz meghatalmazáson alapuló képviselet.

Törvényes képviselők pl. a szülők a gyermekük tekintetében, vagy a vezető tisztségviselő a jogi személy vonatkozásában.

A meghatalmazhatók köre azonban jóval szélesebb lehet. A képviselet és meghatalmazás fogalmát, valamint általános tartalmi és alaki követelményeit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg.

Kit hatalmazhatunk meg és hogyan?

Egy megfelelő meghatalmazással – a fent említett személyes eljárási kötelezettséget kivéve- bármilyen ügyben megbízhatunk valakit, hogy eljárjon helyettünk. Nem mindegy azonban, hogy kit és milyen meghatalmazással bízunk meg, hiszen más szükséges pl. az okmányirodai ügyekben, a közjegyző előtti eljárásokban vagy a bírósági peres ügyek intézéséhez.

Egy meghatalmazás elkészítése elsőre nem tűnik bonyolult feladatnak, mégis rengeteg dologra kell figyelni ahhoz, hogy tartalmilag és formailag is megfelelő legyen, tehát hogy megfeleljen az anyagi és eljárásjogi szabályoknak.

A meghatalmazás típusai

Fontos tudni, hogy többféle formájú meghatalmazás létezik, amelyek különböző bizonyító erővel bírnak. Az úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirat az, amit a meghatalmazó saját kezűleg írt és aláírt vagy két tanú aláírásával ellátott illetve, amit ügyvéd ellenjegyzett. Ha pedig közjegyző készíti a meghatalmazást, akkor az közokirat.

De akkor mégis milyen meghatalmazást készítsünk?

Kétség esetén érdemes megkérdezni ügyvédünket, vagy az adott szervezetet, intézményt, ahol szeretnénk az adott ügyet intézni. Gyakori, hogy a bankok vagy a posta csak a saját formanyomtatványon, az azon megszabott módon tett meghatalmazást fogadják el.

A meghatalmazás érvényességéhez minimum ugyanolyan alaki forma szükséges, amilyen a meghatalmazó által teendő akaratnyilatkozathoz. Így például az ingatlan tulajdon átruházásra vonatkozó meghatalmazás csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratban alkalmas a szükséges joghatás kiváltására, hiszen az adásvételi szerződés alapján is csak akkor jegyzi be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság, ha ügyvéd által ellenjegyzett okiratba van foglalva.

Sajnos még mindig kevesen tudják, hogy az Ügyfélkapu használatával a Rendelkezési nyilvántartásban elektronikusan is rögzíthetünk általános vagy eseti meghatalmazást. Ez a bíróságok, közjegyzők, államigazgatási szervek, önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók stb előtti eljárásokban használható. https://www.nyilvantarto.hu/Rendelkezes/rny/rny-igenybevetel_modja

A meghatalmazás lehet általános vagy eseti, ezért célszerű azt is alaposan átgondolni, hogy pontosan mire adunk meghatalmazást. Megtehetjük, hogy csak egy adott konkrét ügyre, például egy szerződés helyettünk történő aláírására hatalmazunk meg valakit. De lehet általánosságban, például arra, hogy a postai küldeményeinket hosszabb időtartamig átvegye. Fontos azzal számolni, hogy a meghatalmazás visszavonásig érvényes, de a határozatlan, vagy az 5 évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha azért van szükségünk meghatalmazásra, mert nem tudunk személyesen megjelenni, akkor hogyan keressünk fel egy ügyvédet a meghatalmazás aláírására?

Jó hír, hogy lehetőség van arra, hogy elektronikus hírközlési eszközök útján úgynevezett „távazonosítás”, „távelőttemezés” illetve elektronikus ellenjegyzés útján lépjünk kapcsolatba ügyvédünkkel. Az ügyvéd ebben az esetben elkészíti számunkra a megfelelő okiratot és mi otthon, a saját lakásunkban is aláírhatjuk azt.

Foglaljuk össze:

Kinek adható meghatalmazás és hogyan?

• Ha a meghatalmazást az elejétől a végéig saját kézzel írjuk, és a végén aláírjuk, akkor nincs szükség tanúkra.
• Ha nem saját kezűleg (hanem például számítógéppel) készül a meghatalmazás, akkor két tanú aláírására is szükség van. A két tanú viszont kiváltható akkor, ha a dokumentumot ügyvéd ellenjegyzi vagy közjegyző hitelesíti.
• Egyes ügyekben – például egy hagyatéki tárgyalás vagy bírósági peres eljárás esetén – nem hatalmazhatunk meg akárkit a képviseletünkre, csak törvényben meghatározott személyeket.
• Vannak olyan személyes jellegű ügyek, amelyekben nem lehetséges, hogy mást bízzunk meg a képviseletünkkel.
• Bizonyos polgári jogi ügyletekben bárki meghatalmazható, akár 14. életévét betöltött kiskorú is.
• Ha nemcsak banki és postai, hanem egyéb hivatalos ügyek intézésére hatalmazunk meg valakit, például a vállalkozásunk ügyeinek intézésére, nem feltétlenül lesz elegendő a magánokiratba foglalt meghatalmazás. Ebben az esetben is érdemes ügyvédhez fordulni.

Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a meghatalmazáshoz?

• A meghatalmazó és a meghatalmazott személyazonosító igazolványa / vezetői engedélye / útlevele és lakcímkártyája, valamint néhány esetben az adókártyája.
• Cég esetén cégjegyzékszám vagy adószám, a képviselő neve, civil szervezet vagy egyéb szervezet esetén pedig a nyilvántartási szám.
• Ingatlanra vonatkozó meghatalmazás esetén többek között az ingatlan helyrajzi száma.
• Konkrét ügyekre vonatkozó meghatalmazás esetén kötelező az ügy megjelölése, beazonosíthatósága.

Ha meghatalmazásra vagy csak tanácsra lenne szüksége, keressen minket telefonon, személyesen vagy online. Készséggel állunk rendelkezésére.

dr. Veress Orsolya

ügyvéd