Skip to content

Évek óta elfelejtett tartozást akarnak behajtani Önön? Mi a teendő? Mi az az elévülés?

Könnyen pórul járhatunk, ha az elévülésben bízva nem reagálunk a régi tartozásainkat behajtani próbáló levelekre.

Sokan bíznak abban, hogy a régi közműszolgáltatási, vagy banki tartozás évekkel későbbi érvényesítésekor automatikusan mentesülhetnek a teljesítés alól az elévülés miatt. Az elévülés figyelembe vétele azonban nem automatikus! Vagyis, akár elévült követelést is behajthatnak rajtunk, ha mi nem jelezzük, hogy az már nem érvényesíthető.

Az elévülés

De mi is az az elévülés? A jog valóban ismeri ezt a fogalmat. Lényegében annyit jelent, hogy ha a jogosult hosszabb ideig nem érvényesíti a követelését, akkor a kötelezett hivatkozhat arra, hogy az időmúlás miatt az már nem is érvényesíthető. Az általános elévülési idő 5 év, de vannak olyan követelések, amik rövidebb, illetve, amelyek hosszabb idő alatt évülnek el. A parkolási bírságok és a telekommunikációs szolgáltatásokból származó követelések például már 1 év után elévülnek. A bűncselekménnyel okozott kártérítés iránti igény viszont csak a bűncselekményre kiszabható büntetési tételnek megfelelő idő leteltével évül el, ami lehet hosszabb is mint 5 év.

Mire figyeljünk?

Fontos tehát, hogy ha követeléskezelőtől, vagy közjegyzőtől fizetési felszólítást kapunk, vizsgáljuk, meg, hogy mikor keletkezett követelésről van szó. Ha megállapítható, hogy a követelés elévült, akkor ezt mindenképp jelezzük a másik fél, adott esetben a közjegyző vagy a bíróság felé.

A követelés jogosultja nincs elzárva attól, hogy egy már elévült követelést megpróbáljon bírósági úton, végrehajtással behajtani. Ha a kötelezett nem hivatkozik elévülésre, akkor ezt a körülményt magától nem veszi figyelembe a bíróság. Ha pedig a követelést végrehajtás útján be is hajtják rajtunk, azt visszakövetelni sem lehet. A jog ezt úgy fogalmazza meg, hogy az elévülés nem a követelést szünteti meg, hanem csak annak érvényesíthetőségét. Vagyis, ha azt elévülési kifogás hiányában, mégis behajtják, nem követelhető vissza jogalap nélküli gazdagodás címén sem.

Nagyon oda kell tehát figyelni és érdemes ügyvéd közreműködését kérni ilyen ügyekben. Sok esetben csak jogi szakember tudja megállapítani, hogy valóban elévült-e egy követelés, aki ismeri az elévülés megszakadásának és nyugvásának a szabályait is. Következő írásomban szót ejtek arról, hogy mi változott ez elévülés szabályozásában az új Ptk.-ban, és hogy mit jelet ez a gyakorlatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük